... hátradőlt a fotelben és úgy kortyolgatta a vörösborát.... a rádió a konyhából halkan ontotta az éteri hullámait a lakás kevés légterébe. De az most egyáltalán nem érdekelte. Marci Gerõéknél van, így most átgondolhat mindent.... nem, nem fog megtervezni semmit elõre.... ezt a sorsra fogja bízni.... hadd gyöngyözzenek az érzések majd a lelkében úgy és akkor, amikor a pillanat megpezsdíti őket.... nem fog előre tervezni.... se szavakat, se mondatokat, semmit.... csak azt a szempárt akarja látni...
... és akkor egy régi dal jutott eszébe, ott a nagyváros központi parkjában eljátszott dalok egyike, melyet mindig elénekelt egy évfolyamtárs fiú, egy szál gitáron úgy ahogy a pillanat a szájába adta a szavakat és mindenki csak ült a kõszobor körül a fûvon.... álmodtak, a dallam kihozta az álmokat, melyek összefonódtak a magas tölgyek törzsénél, majd kúsztak fel egészen a lombokig, a felső szintig, majd elrugaszkodva a legfelső levél pereméről egész a felhőkig szökkentek.... az egyikről a másikra, egész addig míg szét nem oszlatta őket az esti szél....
Nem kérdi kétszer senki tőlem
melyik a jó út, merre visz el,
arany esőben, szép zöld mezőben
a jó út merre visz el....
Pásztor gyerek nyájnak furulyál,
a szerencse körbe-körbe szaladgál,
arany esőben, szép zöld mezőben
az élet szépen csordogál.....
A jó út merre visz el
Ne félj tőlem,kéz a kézben...
A jó út merre visz el
Szabadság él szívedben
Szőke kislány ne sírj kérlek
a fák is bánatodról mesélnek,
arany esőben szép zöld mezőben
maradj meg szépnek.
Táncolj velem, ha jó a kedved
Elrejt mástól a természet
Táncolj velem, hol a kezed
A jó út mindig erre vezet...
A jó út merre visz el
Ne félj tőlem,kéz a kézben...
A jó út merre visz el
Szabadság él szívedben.
...
1 megjegyzés:
10*
Megjegyzés küldése