Péter lecsukta a laptopját és
azon gondolkodott, hogy mivel ünnepelje meg a havi zárása
befejezését. A hétvége csak erről szólt és most hogy letudta a
könyvelést levette a polcról a tavaly Tunéziából hozott
vízipipát. Ezidáig kétszer sikerült kipróbálni de nem igazán
emlékszik még mindig a tunéziai kávézók illatára. Végül is
az első az a házavató volt ősszel, a második meg a szülinapján
tavasszal és elég nagy rumlit csaptak a haverokkal, hogy a füstölés
bármennyi apró foszlánya is megmaradjon. Zsú mérgesen legyintett
feléje. Mint egy éve szakosodott belgyógyász már belefáradt
Péter hóbortjának tiltakozásába.
-remélem kimész a kertbe
-szól haragosan rá
Péter fütyülve vette ki a fiókból a
szenet és a dohányt, majd a bárszekrénybõl kiemelt egy
üveg behütött Chardonnayt meg egy poharat és mintha táncra szeretné kérni Zsút,
tánclépésekben kikerülve a csodálkozó asszonyt kioldalolt a
nappali üvegajtaján a késő délutánba öltözött kertbe.
Eszébe jutott, hogy felhívja...
-hadd hozza el Marcit is a gyerekekhez, rég nem találkoztak és
rájuk fér egy kis kiruccanás a városból.
A telefon másodszor
is négyet kicsengett majd a robot hangjára szakította a vonalat...
-furcsa -gondolta és meggyújtotta a szenet a pipa tetején.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése