A vonat...

Túl vagyunk ezen az állomáson. ...... Hallgattam a kritikákat. Megnéztem az elkészült filmet a Jungle Pub-bani koncertről. Talán a legigazabb és egyben legszomorúbb kritika az az volt, hogy nem igazán sikerült egybefonódni a közönség hangulatával.... túl feszültek voltunk, na meg az a fránya technika sem akart a javunkra lenni..... Ami reményt ad,ami tény ,hogy ez mind helyrehozható. A mondanivaló az talán azoknak vált érthetővé, akik ismerték már dalaink. Csiszolatlan gyémánt.......
Egy barátom tette fel a kérdést... felszállunk a vonatra, vagy hagyjuk a francba elrobogni a végtelenbe s maradunk a szürke állomás megroggyant falai közt? Felszállunk és végigmegyünk az ismeretlenbe vezető úton, melynek nincs vége? Felszállunk a vonatra és bátran végignézzük az idegen de egyre fényesebbé váló várótermek elsuhanó fényét?
A zene, a zenélés, az zenekar s a benne részt vevés és annak megélése kimondja azt. "Úton lenni boldogság, megérkezni a halál".
Én is döntöttem már 1996-ban. Felszállok a vonatra..... és nem, sehogy sem tudok kiszállni, mert egyszerűen imádom, ahogy kihajolva az ablakán hajamba kapaszkodik a szél, szembehunyva pörögnek a dalok elkövetkező sorai, fütyül a fülemnek szakadó levegő..... Tudom, hogy megvan bennünk az a fény, amire szükség van. Meg tudjuk tenni,.... -egyforma pozitivitással!
A zene egy olyan formaisággá vált bennem, ami kimondatja velem a kimondhatatlant..... összeformálódnak, dallá gyúródnak régi és jelenbeli történeteink.....
Vajon a többiek utazók vagy csak átutazók? Van köztünk egy örök csavargó is. Én vállalom és megvettem már az egyirányú jegyem. Megvan a helyem. Megvan a többieké is, remélem velem tartanak.

"Heti egy próba" -ez a varázsigéje a műhelymunkának. Rajta fiúk! Mutassuk meg, hogy dalaink Múzsák vérvörös ajkaiknak ihletettsége. Mutassuk, meg hogy van ereje és igaza sorainknak. Mutassuk meg, hogy tudunk igaz dalt írni és elõadni olyan elõjegyzésben, amit szívünk diktált. Mutassuk meg, hogy van az Orpheusz!

Még sok dolgunk van. Fényezni kell a gyémántot, hogy önmegvalósulásában teljes fényben be tudja ragyogni dalos és dallamos lelkünk.

ORPHEUSZ KONCERT '08 NOVEMBER 21 Sajtóhang

Lejárt a novemberi koncert, az idei év még egy fellépést tartogat december 19-én az IRISH PUB-ban.
Sajtóhang és néhány kép megtalálható itt.
Addig is minden jót!
P.

Ne félj

Ma írtam egy dalt..... talán nem sikerült úgy leírni, mint ahogy a Múzsám diktálta.... Kisé gyors volt a tempó..... de valahol bent pörögtek a gondolatok, nem mertem sok időt hagyni a míves fogalmazásnak....
Egyszerűen bíztatni akartam.... , hogy ne félj megtenni semmit.
Ma a próbán csak úgy, eljátszottam, belevágott mindenki az elsõ hangok után, szépen kerekedett-fórmálódott.... megszületett egy blues....

NE FÉLJ…


Ne félj
Ne félj
Csak szállj
Ne várj….
Ne várd a holnapot
Majd bánt, ha elhagyod….

Csak szállj fent az égen
Légy tűz a nagy kékségben….

Most ölelj
Most ölelj
Csak szoríts
Most felelj
Ne várd a holnapot
Majd bánt, ha elhagyod….

Ne félj ma szeretni
Ne tudj majd elengedni

Ne bánts
Nem bánt
Ne törj
Ne is ölj
Ha bánt a tegnapod
Felejtsd, ha akarod

Ma légy a holnap embere
A tegnap tanítson meg erre…

Csak Nevess
Csak nevess
Ha süt a Nap
Ha eső ess'
Jó kedved meglegyen
Ma tedd, hogy így legyen

Maradj annak aki vagy
Tegnap még kicsi, holnap meg nagy….

2008.10.21

MEGHALLGATHATÓ ITT!

ORPHEUSZ KONCERT '08 NOVEMBER 21

A Nagy Vass Találkozás

...összeültünk, beszélgettünk, fõztünk, ettünk, ittunk, másztunk, pálinkáztunk, Holdat fogtunk, énekeltünk, hazamentünk!

10 szóba tömöritve a Tibodban megtartott Vass Találkozó. Köszönet ezuttal is a Szervezõknek!!!!! Szép volt, jó volt!!!! Reméljük jövõre még többen!!! :)
A gulyás isteni, a sör hideg, a pálinka ütõs, a kirándulás csodás, a társaság és a hangulat meg maximális!


SOK IFJÚ A VASS CSALÁD NÉGY LEÁGAZÁSÁBÓL A TIBÓDI REZ TETEJÉN... ( az idõsebbek énekelnek az aljban...)

*****************************************************************************




EGY KICSI VASS CSÜNG A HOLD ALJÁN


******************************************************************************


EGY VASS, EGY VASÜST EGY FAKANÁL

******************************************************************************


A TALÁLKOZÓK... 2008.augusztus.10 TIBÓD

******************************************************************************

Média hallgatás-kikerülõ

Amirõl nem tudtunk, de tudhatunk ezután:
http://www.kurultaj.hu/

Honnan jöttünk, kik vagyunk...

Van egy fiam: Ákos

Naja..... kissé hosszú de becsületes éjszaka után kijelenthetem, hogy itt van Ákos a mi világunkban, nyálpukkasztóan köszöntötte a tegnap 4.30 -as délutánt.
Méretben teljesen megeggyezõen Rékával van a külvilágon, szembehunyva simul be a nappalainkba, éjszakáinkba ügyesen, halk gurgulázással majd éles szopránnal adva tudtunkra, hogy Õ is éhes mint mi, mikor azok vagyunk... :)
Encsi is jól van! Ezért is külön "köszi" Istenem.
Naja... az este meg is ünnepeltük. A barátokkal. Hisz itt van Ákos. Köztünk.
Isten hozott fiam!

Nagy nap vagy holnap vagy holnapután????

Lélegzet visszatartva üldögélek...... Edit hívott telefonon, hogy úgy néz ki, hogy ma ismét Apa leszek..... Encsi is így érezte. Csak menjen könnyen, úgy ahogy kell... természetesen, szépen.
Gondolom, Ákos is unja már odabent..... hát gyere fiam.... :)

Félmozdulat, Hej, Bánátban...

.... talán 4 éve már annak, hogy Ildi mailban átküldte egy versét, hogy olvassam át, zenésítsem meg...... akkor ügyesen betettem egy fiókba, hogy mikor a Múzsa barátném illendően helyet foglal fölöttem és lábát fülem mögött lógatva megpendíti ihlet-hárfáját.... majd kezdek valamit a verssel.

Jöttek-mentek fejem fölött tündérek, múzsák.... mászkáltak agyamban keresztül-kasul, kacéran játszadoztak rímekkel, akkordokat karcoltak gondolataimba, de a vers..... a vers nem kapott hangokat, a feledés úgy nyomtatta meg, annak rendje és módja szerint, hogy 4 évig ne találjam .... egész 2008 júliusáig.

Nos már azóta megjelent többek között Ildi "Félmozdulat" verseskötete is, benne azzal a "Félmozdulat" címadó írással, mely hangtalanul lapult csak úgy, lazán, éveken át....

Amilyen gyorsan lapoztam a kötetet, úgy csapott homlokomra hosszú alvás után Múzsa barátném, hosszan feküdt vállamon, hangolt és rápenditett...
Két dal erejéig maradt, a "Hej, Bánátban..." c. verset még segített befejeznem, aztán összepakolt, utolsó slukk után messzire pöckölte csikkjét, megrázta magát, vissza húzta Jézus-papucsát, legyintett egyet.....s azzal odalett.




Félmozdulat
Hej, Bánátban...
szöveg: Nagyálmos Ildikó (Félmozdulat c. verseskötet)
zene-ének: Pistike

meghallgatható ITT is.

INFÓ:

Videok megtekintése ITT.

BALLADA A BEFEJEZETLENRÕL... I.M.K.D.

Az eltelt május 1. pont azt a napot jelölte meg az idén is, mind mindig, csak értékrendileg lett más már 2 éve, ugyanis Dénkó halálának évfordulóját hordozza magán ..... és bennünk ennek a tudatát .... egy befejezetlen május tudatát....

Elkészítettem Dénkó barátunk emlékére egy filmet, 43 percben összefoglalva minden olyan emléket, melyek Dénkót juttatják mindig eszünkbe és olyan emlékek sorozatát is összegyűjtöttük digitalizálva, melyek közvetve illetve közvetlenül is Dénkót idézik fel. Az anyag összegyűjtése nem volt kis munka, de mindenképp megérte a kutatást... Attila barátom, Dénkó testvére volt az, aki ezen kép és hanganyagok korlátozott forrásait próbálta kimeríteni, összegyûjteni. Filmezésekhez a gyerekkor és fiatalkor meghatározó helyszíneit kerestük fel.
Felevenednek az udvarhelyi éjszakák, kocsmázások, bulik, tábortûzek, gitározások, a végtelenbe nyúló életfilozófiák, beszélgetések.
Ezt a filmet nem egy művészi alkotásnak szántam, egyszerűen egy olyan eszköznek, amely egy kapaszkodó marad mindig, fizikai megjelenítése lesz az elmúlt idõhalmaznak, megakadályozva az emlékek kifakulását.

Erről szólt az idei május 1. Összegyült az egéssz baráti társaság. Megnéztük a filmet , elgondolkodtunk, elnevettük a régi emlékeket, közben megettünk néhány talpalatnyi nyakaskarajt, megittunk egy üveg whiskyt és néhány üveg sört, majd este lett ...

Eszembe jutott néhány közös emlék, -a temesvári koncertünk, ahol megismerkedtem Dénkóval úgy 2000 tájékán, az almási, homoródi, udvarhelyi bulik, ahol komolyabbá vált a barátság, a szombat esti belszélgetések hajnalba nyúlóan Béláéknál, kártyapartik Attiláéknál, .....amint Rékát taszítja a babakocsiban a Bethlen útcában....
eszembe jutott, mikor éjfélkor felhívtuk telefonon a parajdi rendelõjének szállásán, mint a bukaresti állategészségügyi felügyelõség, és a parajdi kóbor kutyák számát követeltük számra pontosan.... :)) -minden olyan összezörrenés , ahol volt legalább két gitár.... és hallgatóság a "Kocsmadal"-ra és a "Honky Tonk Women"-re.....

Minden majális legyen egy ballada az akkordokról és képekrõl .... ballada Dénkóról..... ballada a befejezetlenrõl....



(filmrészlet a "Ballada néhány akkordról és képrõl" c. filmbõl -vágott verzió)
IM MEMORIAM DR.KOVÁCS DÉNES 1977-2006

Úgy lesz, ahogy volt...

Nazasztán az történt, hogy semmi. A szombat este, diktatórikusan megválasztott menedzseri mivoltomat helyeztem előtérbe és pénzjutalék kiosztásba kezdtem illetve részesítettem Endrét és Csövit :) -nagy szám volt, de ez a menedzser dolga na..... pásztor a nyáj felett. :)))) Nazasztán Endrével is tisztáztuk a lenti bloggbeírás mondandóját.... hát hogyan is magyarázzam..... azért megpróbálom: Endre minden év februárjától közép májusig tavaszi fáradságban szenved, melynek erőszakos tünetei napi 10 x 10 perc megnyilvánulásban jelentkeznek. Én beleestem egy ilyenbe. Ennyi. Oszt június elejére két G. Pubos fellépést szerveztem meg azonhirtelen , sokkterápiaként használva Endre közvetlen kezelésére. :))))
Na bye!

Volt ami volt..... lesz ami lesz.....

Szervusztok...... most bloggolok egyet...

Ma reggel mint fába a villám, úgy csapott belém az a felismerés..... hogy soha nem biztos az, ami biztos.....
Rékát lepasszoltam az oviba, három lufiból kettőt lebeszéltem sikeresen, hogy ne vigye be, mert az egész csipet-csapat "munkatársa" letámadja majd... nem lessz menekvés.... ez idáig sikeres kezdésnek is mondható, de aztán belöki Endre barátom a kávéja mellől sejtelmesen, hogy Őt ki kellene hagyjuk a csapatból.... mármint a zenekarból..... nem akar karcolni a szekér rúdjáról. Naja.... adott 50% -ot, hogy azért helyben ne pusztuljak bele! :))))) Én megtanultam az első zenekari felbomláskor, hogy tiszteletben kell tartani a döntéseket. Akkor ezt még nem tudtam, majdnem barátság ment rá...... Ezen gondolat mentén párhuzamosan azért fáj, de nagyon. Nem kis munka árán sikerült beindulni, elérni a fellépési szintet, terveket szőni, emberekkel felvenni a kapcsolatot és most...... -hát, ennyi volt...., ügyesen tessenek hazamenni, a bóhozat az első felvonással lejárt! Több egyelőre nem lessz. :)
Kapaszkodom a fentmaradt 50%-ban, de vajon megéri?

Ez volt mindig is a baj az Orpheuszban. Baráti kapcsolatot nem tudtuk zenészire váltani a próbaterem küszöbén belül...

Lessz még Orpheusz és orpheuszosdi..... várni kell, ez még nem tisztázott dolog... Endre bátya szokott ilyenekkel szíven szurkodni, -hogy ne ágyban párnák közt haljak meg. :)))))
Csak le kellet írjam a fentieket. Megnyugodtam! :)
Hali

Szeretünk Temesvár, de Udvarhely hazavár....

Hogyan is kezdjek neki a történetnek....... talán a legreálisabb bekezdés az lenne, hogy ecseteljem Csövike negyedórás reggeli késését. Végül is nem késett!!! -megmagyarázta nekünk, hogy az az idõeltolódás, amit mi érzékeltünk pontos karóráinkon és okos kis telefonjainkon az nem róható fel, mivel az õ otthoni ébresztőórája késett. Magyarán...-nem Õ a hibás. S ha nem hibás, akkor meg miért szidjuk. Megmagyarázhatatlan.


Pakolás, üzemanyag, radarérzékelõ es indultunk is Temesvárra Vásárhely fele, hogy Feri is a képben legyen. A hangulat az adott volt, bár az illegális hátsó sor ülésen legálisan bekötöttük magunk Endrével és ültünk mint a moziban. Jó magasan. Temesvár du. 6-ra érkezett elénk. GPS rendszerünk segítsége mellet hitelesen eltévedtünk a pókszerü temesvári körforgalmak centrifugájában. Najó.... senki ne szisszenjen fel, Én mondtam Csövinek, hogy ne jobbra hanem balra. Tette amit tennie kell, hallgatott reám.... oszt eltévedtünk. Nem jelentõs idõkiesés, -negyed 7, s már megnéztük a helyszint is. Lehel barátommal ismertettük rég meg nem beszélt történeteinket, ami azalatt történt, hogy nem találkoztunk. A temesvári rádió magyar adásának szerkesztõje, riportere. Elmentünk ebédelni, vagy vacsorázni, de kit is érdekel. Csövi villája beletört a sültjébe, Én meg Feri a flotirzoknis pacallal birkózgattunk. Megérkezett Ildi (aradi jóbarát meg sógorasszon ) és temesvári ismeretségét megvillogtatva kiskocsmába invitált, megismerkedve a helyi sörözési és hideg sonkáspalacsinta kiszolgálási szokásukkal. Uccu neki, már 8 óra, Ildi Toyotája hátsó ülésére felszedelőzködött az egéssz zenekar.... ismét ott voltunk az Eminescu terasznál és hordtuk is be a cuccokat. Zavarbaejtõen. Ildi vitte a gitárokat, mi meg a hangosítás többi alkatrészeit...... mondtuk is a "mûvészasszonnak" , hogy hujujujjjj.

Petya, kinek köszönhettük a meghívást még megvillogtatott egy kör sört, a terembõl Ágnes Vanilla interjúrészletei párologtak ki az ajtóréseken.... Fél 10-kor kezdtünk , majd 12-kor szálltunk le. Hihetetlen élménnyel gazdagabban. Szeretünk Temesvár! Jó érzés volt, ahogy táncra perdültek a fiúk-lányok. Jó buli volt.
Most Feri kedvéért és csakis az õvéért említem meg, hogy az elsõ visszahívásnál nekiálltam a Hey Joe-nak, mire persze társult is mellém, majd jött Endrike is, majd Õt közvetlenül követte egy nagy zenei kavarodás, Én, mint egy zavaros víz leiszapolásán kínlódó gyenge idegzetü vízímérnök, megálltam. Nem bírtam tovább. Feri szavaival élve, õ égett.... mármint pirult. Na sebaj, igy is jó volt, leszálltunk és buliztunk. Csövike kétnaposan használt francia zokniremekeit elcserélte két lányrajongója zokniaival, igy a zenekar akkori összvagyona csökkent egy francia de gazdagodott egy félboka nanózöld és egy rózsaszín bokazoknival Csövi lábain. Nem volt szép de látványos. Majd alvás Kingáéknál, reggel meg olaszos tojásrántotta, délben meg indultunk is haza. Csövi vezetett, bár szokatlanul nehezen ismert fel minket is. A sürü esõben és a felhõs, égadta szürkületben használt sárga, lehelletmocskos napszemüvegén keresztül a pirosat mindig zöldnek látta a útunk szemaforjain, megalapozva ezzel nem kecsegtetõ biztonsáérzetünk. Majd hazaértünk.
Mégegyszer köszönjük Petyának, Hajninak, Ildinek,Lehelnek, minden ottlévõ embernek! köszönjük Temesvárnak az élményeket!

Külön köszönet a zenekar nevében Demeter Elõdnek a segítségéért!!!

Pistike
(képek a www.orpheuszmelleklet.blogspot.com oldalán)

Anyu és két gyereke....

... igen, ez egy családi fotó.... ennek itt a helye. Innen még csak a család aurájának fizikai megnyílvánulása hiányzik. Van..... csak ezt nem érzékeli semilyen emberalkotta gép.... ezt más dimenziókban észrevenni. Mi hárman érezzük s ez elég is. Nincs több mondanivalóm ezzel kapcsolatban. "Anyu" közrefog minket felnötteket. Nevel, megnevel, alakít és boldogít. Most nézi fehér pöttyeim a képernyön és nem tudja, hogy Rólla szólnak e betûk. Ez a legkevesebb. Róla, Róluk. Ennyi. Mentem.

Orpheusz Est

Lejárt a nagy "Visszatérés"! Öröm volt látni, hogy megtelt a Retro, bár jó 1 órás késés az indokolt volt, hogy mindenki megtalálja a helyét, oszt 22 dal lepörgött annak rendje - módja szerint. Jól éreztük magunk és a látszat meg a kritikák alapján azok is, kik ott voltak, meghallgattak. Köszönjük a részvételüket!
A zenekar weblapján megnézhetõ pár dal videója is ( www.orpheusz.blogspot.com ) , feltettük, hogy ott legyen! Azoknak, kik nem lehettek jelen...
Mostmár a következõ fellépések szervezése van hátra. Ha valakinek van ötlete, csak bátran! Írjátok meg a címünkre! (orpheusz1@gmail.com)
Addig is legyetek jók!
P.

Próbán Mr. Smitle barátommal egy húron pendülve

Egy hétvége margójára...

A múlt hét vége igen eseménydús volt...... csütörtök este a Segesvári Blues Fesztivál fénypontját emeltük jelenlétünkkel a nézők sorában, a Tátrai Tibor és a Magyar Atom fellépése előtt Csövivel sikerült felmerészkednünk a színpadra és onnan a színpad háta mögötti öltözőbe, ahol összejött beszélgetni Tibivel, Jánoskával, Solti Jánossal, Zsoldos Tamással és a többiekkel... kezet fogni mindegyikükkel. Naja, nagyszerű érzés volt azokkal az emberekkel, kiknek a zenéjén nőttünk fel, úgy a HBB-re mint az LGT-re gondolva..... örömmel vállalták a közös fotózkodást és ami szintén jó hangulatra adott okot, hogy lemenőben botorkálva a hangszerek, kábelek között a színpadról, már sötétített nézőtér fogadott. Nagy tapsot kaptunk a közönségetõl, mi meg Csövivel csak néztünk ki a fejünkbõl, vaze... -ezt nekünk csinálják! Hát nem...... nem voltunk tagjai a Magyar Atomnak, de jólesően visszaintettünk.... remélve, hogy a Segesvári TV operatõrei nagy ijedség és kapkodás ellenére is, de regisztráltak audió-vizuálisan. Így jó hangulatban értünk haza, édesen hajtottuk álomra fejünk.
Péntek délután meg egy igazi nagy Orpheusz próba következett, a színpadi felállást gyakorolván 4 és fél órát zenéltünk a falaknak. 22 dalt lenyomtunk majdnem kétszer. Lesz belőle valami. Este zúgó fejjel estem be az ajtón Réka nagy örömére, majd a lefekvés előtti mindennapos bokszmeccsünket játszva tényleg kiütődtem. Szombaton Sima Endréékhez voltunk hivatalosak, mármint pontosabban Örs keresztfiúnkhóz, a 2 éves szülinapi bulira. Saját terveim és reményeim szerint gondolva arra, hogy utána még Endrével lehúzunk Segesvárra a Feszt. zárónapjára, de ezt keresztülhúzta Endre sötét sarkából elõbuggyanó whiskije naja és mindannyiunk jókedve. Sebaj, megérte!!!
Most csak egy cél lebeg elöttem, hogy a március 14. jól sikerüljön. Még lessz vagy két próba, azon már csak az apró simításoknak lessz helye, egyébként tökéletesnek kell lennie. Oszt majd lessz valahogy.... Vegyétek ezt meghívásnak is a Retróba!! :)

Segesvári Blues Fest. 2008

Hát igen....... elrúgtam néhány évet

PLAKÁT TERV 2008

UNPLUGGED EST A RETRO PUB-BAN - UJ ORPHEUSZ WEBOLDAL!

Megvan az elsõ dátuma a visszatérésnek: 2008 március 14. Székelyudvarhely
RETRO PUB

AZ ORPHEUSZ ZENEKAR WEBOLDALA KÖLTÖZÖTT!!!!

Minden jel arra mutat, hogy a zenekar pofáját megunták a home.ro portálon. Fujják fel!

az új hely, ahova beköltöztünk: www.orpheusz.blogspot.com

2008 margójára....

Ejha, igaz a 2008-as év részeként már rég bevéstem agyamba, hogy a zenekar az év első felében fellépéseken kell keresztül essen.... na most már körvonalazódik..... alakulgat...... bár magamra vállaltam a repertoár összeállítását, 20 dalnál kevesebbre nem tudtam szûkiteni...... pedig elég lenne 15 is, de nem tudok, nincs szívem lemondani egy dalról sem, olyan rég nem zendültek meg a húrok barátok, közönség előtt....... Pedig új dalokat nem is mertem becsempészni, tartva a társaim szigorától és a hallgatóság unalmától....
Ezért, hogy ne fojtsam magamba az újonnan érkezett indulatokat, otthon rögzíteni kezdtem az új ötleteket, szövegeket, Isten ne adja ,hogy feledésbe vagy ki tudja hová merüljenek..... oszt persze a szomszédok eddig világosan tisztába vannak elméleteimmel, hang és szövegvilágommal, na meg a Hey Joe-val is, melyet kénytelen voltam vagy 50x végighallgatni és gondolni.......
Majd a következő fellépéssorozatba beiktatjuk ezeket a dalokat is........
Endrével beszéltük, sõt...... azt is elmondhatjuk, hogy megmozgattuk az agyunk a téma kapcsán: kellene bõvítenünk a csapatot mégy egy ritmus szakemberrel..... aki tud vokálozni is... jól! csörgőkre, zörgőkre gondoltunk, ami adna egy háttér ritmust az egésznek...... Ha valaki úgy gondolja, akkor szívesen! ( orpheusz1@gmail.com, vagy az én címem -mindkettőre, az a legbiztosabb)

Asszem március végére, rosszabbik esetben április elejére készen is leszünk...... ugye, ez az első fellépés, ezért ez fogja megmozgatni az utánna következõ lépések rugóit... folytassuk vagy ne..... mármint közösen......... ezért legyetek Ti is ott! ha bakizunk, akkor ne vegyétek észre.... mert az nem baki, hanem a dal része, csak futurisztrikusan előadva...... ennyi! :)
Legyetek jók!

Még valami: ragaszkodom a zenekarhoz.... nekem több mint barátság! Ez a második családom! ....bár kétlem, hogy társaim olvasgatják soraim, de ezért kell megbocsájtaniuk tulságos erõszakosságom..... ha ez nem létezne, akkor kihalna belöllem valami.... ennyi

Naja..... és nem utolsó sorban: Boldog Új Évet Mindenkinek!!!!!!!
Pistike