A szerkesztõségben ülve mintha minden gördülékenyebb lenne. Vasárnap délután van, most ért be tizenöt perce, Anyáékkal töltött hétvége teljesen átértelmeztette a városi hétköznapokat.
Ritka, de most úgy érzi ,hogy pihent testileg és lelkileg is.
A mobilja tompa zörgéssel indít az asztalon, Géza hívja.
-Szia, szia... na?... milyen volt vidéken? -kérdi mint mindig, rekecses hangon, melyből nem lehet tudni ,hogy jó vagy rossz kedve van épp Gézának.... -tudod, a holnapi anyagot bizton megkaptad, átküldtem.... -folytatja az előbbi kérdésére választ sem várva -figyelj a harmadik oldalra, fontos, hogy Jánosék cikke kétharmadban ott legyen, a fotóval középen nyolcszor tizenkettes méretben... - a szponzorok kihangsúlyozva az alján, ezt ne felejtsd, nagyon fontos.... a Főnök rájuk akar harapni... ez a lényeg -sistergi a telefon....
-jól van, huuu..... namármost.... köszi, jól vagyok -válaszol nevetve Gézának... -igen, szép téli hétvége volt és az a harmadik oldal is meglesz szponzorokkal hangsúlyozva, hogy a Fõnök is odalesz... mint ahogy szokott általában...
-nanecsináld -nevet rekecsesen Géza is, hallatszik ahogy kifújja a cigifüstöt....
***
Belépve a garzonba becsengetett Vica nénihez. Hallatszott a csoszogás és a rádió moraja. Vica néni magához ölelte, majd karon fogva húzta be a lakásba.
-mesélj, hogy vannak Anyádék? Rég nem láttam.... elvihettél volna - mondja vidáman, továbbra is fogva az õ kezét.... -drága jó öreg csontjaimat legalább egy kicsit összerázta volna az út, de majd máskor viszel... ugye?
-ígérem..... tényleg.... komolyan... és itt ez a kis csomag, Anya küldi... holnap mesélek, most rohannom kell, Marci fent egyedül van, jól van mindenki, szép tél van arrafele -zúgja lélegzetvétel nélkül majd homlokon puszilja Vica nénit és rohan is fel a lépcsőkön a neonfényes folyóson a lakása fele.
Göndör fekete fürtjei hosszan hullámzanak utána.
Marci egyedül van és mindketten hiányoznak már egymásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése