... remegett a toll a kezében a fehérre meszelt dolgozószoba hatalmas
asztala fölött. Nem tudta hogyan kezdjen neki a soroknak, egyáltalán mit
is írjon.... de már nem bírja tovább... látnia kell őket...
mindkettőjüket.
A felesége elutazott négy napra szakmai konferenciára a fõvárosba. Hál
Istennek, hogy elment -gondolta és még mindig nem tudott semmi
értelmeset kitalálni, hogy mit írhatna. Ezt a módszert kell választania,
mert nincs meg a telefonszáma... de ha meglenne is... mit mondana?
Inkább szemtől szembe szeretne a szavak embere lenni.
Megvan.... holnap leutazik a városba és beteszi a postaládába... igen,
ezaz... hogy felkészülhessen õ is meg neki is maradna ideje a találkozás
megszervezésére... hogy hol és hogyan? -majd ott kitalálja és kész.
... letépte felét az ívpapírnak.... -ez így is elég lesz, de mi a
francot.... mit írjak, hogy elfogadjon.... még ennek a fele is elég
lesz -majd ismét felezte a papírt.... A rejtett hangfalakból Paco de
Lucia flamencoja pörgött mely betöltötte a hatalmas lakást. Eldöntötte
végre, hogy egyszerű lesz, semmi nyálasat nem ír, mert nem értékelné
majd... csak egyszerűen az igazat fogja leírni és kész ...
"... szeretnék találkozni Marcival... és Veled is..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése